A vizsgálat a részt vevők 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukóz intoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot. Az adatok azt igazolják, hogy a felnőtt lakosság körében igen nagy arányban számíthatunk diabetes vagy kórmegelőző állapotainak előfordulására.
A felmérés az Egészségügyi kormányzat és a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányításával, az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével, és a 77 Elektronika Kft., valamint az EGIS Nyrt. logisztikai támogatásával történt. A szűrésben csaknem 700 háziorvos irányításával, több mint 70 000 felnőtt vett részt.
Az először Finnországban alkalmazott úgynevezett „FINDRISK” elnevezésű kérdőíves vizsgálat átütő eredményei és kedvező nemzetközi visszhangja alapján a Magyar Diabetes Társaság is ezt a módszert választotta kockázat-alapú szűrővizsgálatához. A FINDRISK teszt nem, életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot ad meg.
A fokozott kockázattal (12 vagy annál több pont felett) rendelkezők körében vércukor meghatározást végeztünk. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy könnyen és megbízhatóan kivitelezhető, olcsóbb, mint a teljes körű lakossági szűrés, mégis korai felismerést tesz lehetővé. A 70 ezer vizsgált személy csaknem 59 százaléka (40 399 eset) alacsony veszélyeztetettségűnek bizonyult, a teszten kevesebb, mint 12 pontot szerzett, míg a maradék 41 százalék (28 077 eset) fokozott kockázattal bírt, tehát 12 vagy annál több pontot ért el. Az orális cukorterheléses vizsgálat a fokozott kockázattal rendelkezők 7,66 százalékánál cukorbetegséget, 38,87 százalékánál diabétesz előállapotot mutatott ki, összesen tehát 46,53 százalékában (kb. 10 600 fő) állapított meg valamilyen anyagcserezavart. A vizsgálat az összes részt vevő (70 000 fő) 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukóz intoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot.
A vizsgálat itthon is igazolta a kockázat alapú diabétesz szűrés hatékonyságát. A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés során „kiemelt”, pozitívnak bizonyult egyének aránya megközelíti a már ismert cukorbetegek arányát. A diabéteszt megelőző állapotok, illetve a cukorbetegség magas előfordulási gyakorisága ezért indokolttá teszi a rendszeres időközönként végzett lakossági szűrővizsgálat bevezetését a felnőtt lakosság körében. A súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség időben történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése jelentős anyagi teherrel is jár, a szűrés a szövődmények megelőzését, és a hatékony kezelést egyaránt szolgálná.
Nemzetközi vizsgálatok szerint egyébként jelenleg Földünkön 250 millió (!) cukorbeteg él, számítások szerint 2025-re akár 380 millióra is emelkedhet ez a szám.
